90 éves Bródy Vera Munkácsy Mihály- és Jászai Mari-díjas magyar bábművész, báb-, díszlet- és jelmeztervező, Misi mókus és Mazsola megteremtője,
(Budapest, 1924. október 14. –).

Budapesten látta meg a napvilágot. Zenei tanulmányokat folytatott, szülei hegedűművésznek szánták, de ő színésznő szeretett volna lenni.
1947-1948 között a Művész Színházban dolgozott. 1948-tól 1951-ig Győrött játszott. A bábművészethez a véletlen vezette. Megnézte a világhírű bábművész, Obrazcov színházának előadását, és a műfaj magával ragadta.
1951-ben - három maga készítette bábuval - jelentkezett a bábszínháznál. Felvették, hamarosan a bábműhelybe került, ahol megtanulta a bábkészítést. Azóta is az Állami Bábszínház báb- és díszlettervezője. Első önálló tervezése egy francia népi bábjáték, a Szomszédasszonyok volt, ezt követte 1952-ben Misi mókus figurája, amely azóta is minden gyerek kedvence. Jellegzetes, szeretetre méltó bábfigurái azonnal a gyerekek barátai lettek, nemzedékek nőttek fel darabjain. Kezei közül olyan ismert bábfigurák kerültek ki, mint Mazsola, a Futrinka utca lakói, a Diótörő bábjai, a Dzsungel könyve vagy a Kacsalaki rejtély kedves szereplői.
Bálint Ágnes, a Mazsola-történetek szerzője mesélte, hogy amikor meglátta a sarokban porosodó pufók, zöld posztómalacot, azonnal tudta, hogy igen, ez az, ő lesz Mazsola. Mazsola 1963-ban mutatkozott be a televízióban, majd 135 héten át uralta a képernyőt. Több tv-sorozat készítésében is részt vett, így például a Játsszunk bábszínházat címűben, ahol a gyerekekkel együtt készítették el a bábokat.
Szilágyi Dezső irányítása alatt a Bábszínház egy teljesen új műfajt valósított meg: klasszikus komolyzenei műveket bábokkal illusztrált a színpadon. Bartók, Britten, Sztravinszkij, Ligeti műveit bábfigurákkal, tárgyakkal keltették életre. A színház szerte a világban nagy sikert aratott. A kritikák rámutattak, hogy a bábpantomim a zenemű értelmezésében a baletthez képest új lehetőségeket tár fel. Bartók Fából faragott királyfijának bábjait és díszleteit is ő tervezte.
1968 óta - francia férjével - Párizsban él, ugyanúgy grafikákat, bábokat, könyvillusztrációkat készített és bábiskolában tanított. Öt éven keresztül Bretagne-ban, egy kastély kertjében vezetett bábiskolát. Párizsban adaptálta bábra Sztravinszkij Tűzmadár című művét, amelyet Magyarországon egy Sztravinszkij-est egyik darabjaként mutattak be.
Kapcsolata nem szakadt meg a Budapesti Bábszínházzal, 2001-ben rendezőként is nagy sikerrel újította fel a Háry Jánost, amely annak idején az Avignoni Színházi Fesztivál közönségét is elbűvölte.
Munkásságát, művészetét 1959-ben Munkácsy Mihály-díjjal, 1967-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el. 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki.