Hagyj el bébi, engedj felszállni az égbe,
Az álmaink elmennek, talán egyszer visszatérnek,
Most élj tovább, és láss csodát,
Sajnálom, hogy nem tudtam többet várni Rád!
A csillagokban meg van írva,
Szerelmünket az ég is tiltja,
Menj el kérlek, tűnj el végleg!
Most örökre, engedlek Téged!
refrén
Hagyj el, hogyha úgy érzed távozott,
Az érzés, mikor minden megváltozott,
Hagyj el, ha neked ez nem jó,
Már túl sok a rafkó, ez így nem frankó!
Régen nevetve mégis,
Változok én is, de a csillagos ég is!
Heti hétszer kellett a vita,
Mert azt hitted, hogy szétszed minket egy buta liba!
Én soha se tagadtam le,
Hogy a fő nyereményt én kapartam le,
De nézz rám, én hagytalak veszni,
Hagyj el kérlek, megkaptalak ennyi!
Egy jó embert kívánok melléd,
Ki úgy cselekszik, ahogyan azt te tennéd,
Csak tudd, hogy én szeretni foglak,
És volt értelme a több ezernyi csóknak!
refrén
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.