Csak fekete

 

Fakulnak a színek, csak a fekete,

ami színét megőrzi, a többi temetve.

Fakulnak a színek, minden elnémul,

nehéz súlyokat cipelek, szívem búsul.

Fakulnak a színek, hétköznap is szürke,

nincs kivétel, mindenki csak tűrje.

Fakulnak a színek, csak a fekete,

senki nem utasít: „Holnaptól vegye le”!

Fakulnak a színek, sivár és üres,

lelkem mióta elment, szokás, kötelez.

Fakulnak a színek, ő csak fehérben,

talán mosolyog ott fent békében, fényben.

Fakulnak a színek, csak a fekete,

tiszteletnek, szeretetnek, gyásznak elegye.

Fakulnak a színek, megnyugvás reménye,

a házat, szobát körül lengi még a  lénye.

Fakulnak a színek, de nem úgy a fájdalom,

gyászoló lélekből könnycseppek , halom.

Fakulnak a színek, csak a fekete,

ami színét megőrzi, többi temetve.