Minisztériumok feldarabolásáról és új tárcák létrehozásáról is találgatnak a kormánypárton belül. Forrásaink úgy kalkulálnak, hogy az NFM veszélyben lehet, és jöhet az önálló egészségügyi és pénzügyminisztérium. Államtitkárcserék biztosan lesznek.
A kormánypárton belül is kíváncsian várják, hogy az idei harmadik választás után mivel rukkol elő Orbán Viktor. A kormányfő a választások előtt egyáltalán nem beszélt terveiről a nyilvánosság előtt, a Fidesz kommunikációja főként a rezsicsökkentésre és a bankok elszámoltatására koncentrált. A hallgatás oka a választási kockázatok minimalizálása volt.
A vasárnapi önkormányzati választás után viszont változások jöhetnek. A kormányfő arról beszélt, ki akarja használni azt, hogy a következő három évben nem kell választásokkal szembenéznie. Ez azt is jelenti, hogy olyan lépéseket is megtehet, amelyek népszerűségvesztéssel járhatnak. Kormányzati átalakítások információink szerint mindenképpen várhatók, kérdés, hogy a különböző koncepciókból mi valósul meg.
Kormányközeli források minisztériumok feldarabolásáról, kormányzati jogkörök átszabásáról találgatnak. Valamennyien hangsúlyozták, hogy a jelenlegi elképzelések képlékenyek, lobbiharcok befolyásolják a végső döntést. Ez állítólag a szombati kormányülésen születhet meg. A kormány ekkor tárgyalja egyebek között a jövő évi költségvetést is. A kabinet már hétfő-kedden is ülésezett, a Fidesz elnöksége pedig szerdán ült össze.
Egyes forgatókönyvek szerint veszélyben van a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) önállósága, felmerült a a gazdasági mellett egy pénzügyi tárca létrehozása, valamint az egészségügy minisztériumi rangra emelése a jelenlegi államtitkárságiról. A nemrég Miniszterelnökség alá vont kormányhivatalok új feladatokat vennének át a különböző tárcáktól. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő megszűnne, a hozzá tartozó több tucat állami vállalat tulajdonosi felügyeletét szétosztanák az egyes minisztériumok között.
 |
Fotó: MTI/MTVA / Koszticsák Szilárd |
A szombati kormányülés után derülhetnek ki a részletek
Megszűnhet az NFM?
A Lázár János vezette Miniszterelnökség az elmúlt hónapokban egyre több jogkört vett át a különböző tárcáktól, főként az NFM-től. A jogkörök elszipkázása miatt merült fel a kormánypárti politikusokban, hogy Orbán, illetve legfőbb tanácsadója - a Rogán Antallal is jó kapcsolatot ápoló - Habony Árpád még az NFM teljes megszüntetésén is gondolkodik.
A logikát forrásaink szerint a következők támasztják alá:
- Előbb a paksi bővítésért felelős kormánybiztos, majd pedig a projektet levezénylő cég, a Paks II. felügyelete is átkerült a Miniszterelnökséghez. A háromezer milliárd forintos beruházást így a Lázár vezette minisztérium felügyeli majd.
- Szintén a Miniszterelnökség alatt működik a várhatóan jövőre megalakuló nemzeti közműszolgáltató holding. A holding nem az NFM-hez fog tartozni, pedig a tárcán belül működik egy közszolgáltatásokért felelős államtitkárság.
- A Magyar Villamos Művektől (MVM) a gázüzletág apránként kerül át a Magyar Fejlesztési Bankhoz (MFB). Ez évente százmilliárdos nagyságrendű összeget jelent. Márpedig a nyáron az MFB-t is maga alá vonta a Miniszterelnökség.
- Németh Lászlóné korábbi fejlesztési miniszter a Miniszterelnökség államtitkáraként felügyeli a Postát, az MFB-t, az államosított takarékszövetkezeteket. A nemzeti pénzügyi szolgáltatásokhoz tartozó bankcsoport 4000 milliárd forint éves forgalmat bonyolít.
- A folyamat már tavaly megindult, amikor az uniós támogatásokat kezelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a Miniszerelnökséghez került. Ez a következő hét évben újabb 8-9 ezer milliárd forintnyi uniós támogatás elosztásával és annak felügyeletével jár együtt.
- Így összességében Lázár János keze alatt több tízezer milliárd forint folyna át.
A fejlesztési minisztérium megmaradt elemeit összegyúrnák a Nemzetgazdasági Minisztériummal, amelyből viszont önállósulna a pénzügyi részleg, vagyis az adó- és vámügyek, valamint a költségvetés készítése.
Az NFM megszüntetését ugyanakkor több vezető fideszes is kétségesnek nevezte. Szerintük ez túlzottan drasztikus lépés lenne, Orbán pedig szereti a kormányzaton belüli stabilitást.
Hegmanné megy, Kara jön
A VS információi szerint az NFM-ből távozni fog Hegmanné Nemes Sára vagyonpolitikáért felelős államtitkár. A jelenleg betöltetlen infokommunikációs államtitkári posztot pedig Kara Ákos fideszes parlamenti képviselő kaphatja meg. Kara megkeresésünkre nem kívánt válaszolni. Hegmannét az NFM-en keresztül kerestük kedden, írásban feltett kérdésünkre egyelőre nem kaptunk választ.
A személycserék illeszkednének abba a folyamatba, hogy a Fidesz gazdasági holdudvarától érkező kormánytisztviselők posztjait fokozatosan pártpolitikusok veszik át. Orbán tavasszal a Simicska Lajoshoz kötődőként számon tartott Németh Lászlóné helyére a KDNP-s Seszták Miklóst nevezte ki fejlesztési miniszternek. A minisztercsere hátterében állítólag az állt: Orbán megelégelte, hogy Simicskának túl erős a befolyása az államigazgatásban.
Balog nem akar egészségügyi tárcát
A reformok érinthetik az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi) is, forrásaink szerint felmerült az önálló egészségügyi tárca létrehozása. Kérdés, hogy ha minisztériumi rangot kap az egészségügy, akkor marad-e Zombor Gábor jelenlegi államtitkár az ágazat irányítója, vagy a miniszteri posztra valaki mást szánnak.
Lehetséges tárcavezetőként a Miniszterelnökség stratégiai államtitkárát, az orvos végzettségű Sonkodi Balázst emlegetik. Sonkodi Lázár János egyik legfőbb bizalmasa és jobbkeze, közeli kapcsolatuk még abból az időszakból ered, amikor a politikus Hódmezővásárhely polgármestere volt.
A Miniszterelnökségen információink szerint jobbnak látnák, ha az 50-60 milliárd forintos hiánnyal működő kórházak a jövőben csak a gyógyításra szánt pénzeket kapnák meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól, a működéshez (épületek fenntartásához, energiavásárláshoz stb.) szükséges forrásokat pedig a kormányhivatalokon keresztül használnák fel.
Az Emmi jelenlegi minisztere, Balog Zoltán egyelőre mindenesetre cáfolja a szétdarabolást. Szerdai sajtótájékoztatóján Zombor távozását hírlapi kacsának nevezte, mint mondta, az államtitkár élvezi a bizalmát.
Találgatások folynak arról is, hogy hol és mennyire engednék be a fizetős szolgáltatásokat az egészségügybe. Mivel a Semmelweis Terv létezése, vagyis 2011 óta nem sikerült megvalósítani, hogy évi 200-250 milliárd forinttal több pénzt kapjon az ágazat, jelzésértékűnek tartják a kormány közelében, hogy a tervezett új budapesti magánkórház beharangozóján Zombor Gábor államtitkár és a miniszteri poszttal hírbe hozott Sonkodi Balázs is részt vett.
|
Fotó: MTI/MTVA / Beliczay László |
Sonkodi Balázs (balra), Lázárt többek között ő kísérte el azokon az utakon, amelyeken kirívóan magas szállásköltségek keletkeztek.
Spórolás jön
Az átalakításokat ráadásul úgy kell megvalósítani, hogy az eddigieknél ne költsenek többet az államháztartásra az adófizetők pénzéből, sőt – az uniónak tett vállalásoknak megfelelően – csökkenjenek az állami kiadások.
A kormány faraghat az államigazgatáson, erről Kósa Lajos beszélt kedden a TV2-nek. A Fidesz ügyvezető alelnöke szerint a bürokrácia mérséklésével a nemzeti össztermék, a GDP 5 százalékát, vagyis mintegy 1500 milliárd forintot lehetne megspórolni. Bár szerinte ez nem jár elbocsátásokkal, abban mindenki egyetért, hogy az államigazgatásban a legnagyobb költség a munkabér.
Átalakításokra lehet számítani a szociális ellátások területén is. A szociális kiadásokat az előző ciklusban is megtizedelte a kormány. Idén már 260 milliárddal kevesebb jutott a különböző segélyekre és az intézményrendszerre, mint 2010-ben. Ennek keretében átalakították a megváltozott munkaképességűek támogatását, illetve kidolgozták a közfoglalkoztatási (a köznyelvben közmunka-) programot.
A kormány most folytatni akarja ezt a sort, és immár a szociális segélyeket is újabb feltételekhez kötné, ami egyrészt munkára, másrészt a gyermekek iskoláztatására ösztönözné azokat, akik – más jövedelmük nem lévén – nem akarnak egy fillér nélkül maradni.
Kósa kezdi felfedni, miből lesz az 1700 milliárdos megtakarítás
A bürokrácia csökkentése a fedőneve annak a projektnek, amely a Bokros-csomaghoz mérhető mértékben vágná meg az állami kiadásokat. A tervekről Kósa Lajos szivárogtat, aki a debreceni polgármesteri pozícióból való távozása után immár "csak" országgyűlési képviselőként és a Fidesz ügyvezető alelnökeként nyilatkozik meg, bár sejteti, hogy ennél konkrétabb feladatok is kilátásban vannak számára. Szerinte ez nem megszorítás, és nem jár elbocsátásokkal.
A TV2-nek adott interjúban Kósa Lajos fantasztikus lehetőségnek mondta a bürokrácia csökkentését. Mindezt rögvest a számok nyelvére is lefordította: míg Magyarországon - ahogy fogalmazott - ügyintézésre a nemzeti össztermék, a GDP 10,6 százalékát költjük, addig Hollandiában például csak 3,8 százalék megy erre a célra, az uniós átlag pedig 4 százalék körül van. Ha csak a felére szorítjuk le ezt a költséget, máris megtakarítottuk a GDP több mint 5 százalékát.
"A közszférában ez nem elbocsátást, hanem átcsoportosítást jelent"
Kósa Lajos szerint egy sor olyan eljárás, jogszabály, rendelet, végrehajtási utasítás van, amelynek a betartása sokba kerül, de teljesen értelmetlen. Ha ezeket megszüntetik, GDP-arányosan jóval kevesebbet kell adminisztrációra költeni, és több maradhat a gazdaság szereplőinél. Kérdésre válaszolva azt mondta: ez a közszférában önmagában nem elbocsátást, hanem átcsoportosítást jelentene. Ugyanis - mint hozzátette - vannak olyan területek, ahol az látszik, hogy jelentős többlet van, másutt viszont a foglalkoztatás növelésére van szükség.
|
Forrás: / |
Az adatok azt mutatják, hogy az állam az elmúlt négy évben nemhogy mérsékelte volna bürokratikus kiadásait, hanem éppen növelte. Az Állami Számvevőszék kimutatása szerint 2010 és 2013 között a GDP arányában nőtt az állam működtetésére fordított pénz, míg csökkent az oktatásra és az egészségügyre szánt forrás. Az úgynevezett gazdasági funkciók sem termelő tevékenységet fednek, hanem például a közlekedés működtetésére fordított pénzeket.
Forrás: vs
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.