A Szkéné Színházban találkoztunk, a Rosencrantz és Guildenstern halott című előadás után, melyben ő éppen Gertrúdot – Hamlet anyját játssza. Mintha már megtalálta volna Esztert ez a szerep. Mikor is? Hol is?

MI: Az egyik kritikában olvastuk, hogy a „Gertrúd, ne igyál!” – jelenet tulajdonképpen „hommage a Alföldi”. Ez nektek is eszetekbe jutott?
( http://nol.hu/kultura/mindig-fej-sosem-iras-1487683 )

ESZTER: Így ebben az összefüggésben csak utólag, hogy tényleg a Robi Hamletjében is szerepelt. Az én ötletem volt, hogy a Hamletben szereplő legendás mondatok közül hangozzon el például ez is. A próbafolyamat során még úgy terveztük, hogy eljátsszuk mind a nyolc halált, és akkor ugye különös jelentősége is lett volna ennek a mondatnak, meg viccesen is hatott volna.

MI: Jól áll neked Gertrúd! Hogyan kértek fel a szerepre?

ESZTER: Szikszai Rémusszal a nemzetis időszakban már dolgoztam együtt, ő hívott. Egyből befogadtak, nagyszerű próbaidőszak után jutottunk el a bemutatóig. Csak az a rossz, hogy nagyon ritkán tudjuk majd játszani, elég nehéz egyeztetni a színészeket, a helyszint.

MI: Egy év szabadúszás után elszerződtél Szombathelyre, a Weöres Sándor Színházba, Jordán Tamáshoz.

ESZTER: A nemzetis időszak után, nyáron csináltuk az István, a királyt Robival. Mikor annak vége lett, ősszel csapott belém, hogy hoppá, most akkor nincs Robi? Hiányzott…
Ez az évad most ideálisan indul: van egy társulat, ahová tartozom, és mellette tudom játszani a független színházi darabokat is: A dohány utcai sheriffet, a Happy Endinget. Lesz még Mephisto is a Vígben. Természetesen Szombathelyen tovább játszom Veca szerepét a Zűrzavaros éjszakában, és készülök nagyon a szombathelyi két bemutatómra a Parasztoperára és a Makrancos Katára. Jövő tavasszal lesz még egy bemutatóm a Rózsavölgyi Szalonban: Szakonyi Károly Örvény című hangjátékából készült színdarab ősbemutatójában fogok játszani, Kaszás Gergővel és Osgyáni Mihállyal. Ezért is örülök annak, hogy Gergővel nagyon jó munkakapcsolatot alakítottunk ki.

MI: Hogyan hat rád, hogy több helyen és társulattal játszol együtt?

ESZTER: Nagyon inspiráló, hogy ilyen fantasztikus társulatokkal játszom együtt. Korábban azt a célt tűztem ki, hogy EGY nagyformátumú rendezővel dolgozhassak egy évadon belül. Ebben az egy évadban Mohácsi, Alföldi és Szikszai rendezésben is játszom. Hihetetlen, hogy ez így megadatott…

MI: A Happy Ending-et Gergye Krisztián rendezte, akivel utoljára az Elsurranó patkányban dolgoztál együtt a Nemzeti Színházban. Ez a darab nagyon megrázó, valamilyen szinten mindenki érintett lehet, akár önmaga, akár ismerősei érintettsége révén.

ESZTER: Egy fiatal rákbeteg nőt játszom, és a szerepformálásba sajnos személyes élményeim is beépültek.

MI: Sokat leszel Szombathelyen, de Budapesten is. Ezt hogyan fogod megoldani?

ESZTER: Sok utazással. A jövő héten kezdjük a Parasztopera próbáit Mohácsival Szombathelyen. (ezt a munkát azért is várom nagy izgalommal, mert Kovács Marci lesz a darab koreográfusa, aki számomra a non-plus-ultra). Napközben próbák lesznek, aztán jövök fel játszani, aztán éjjel vissza kell érnem a másnap délelőtti próbára. Ez télen nehezebb lesz, hiszen az időjáráshoz is kell alkalmazkodni.

MI: Nemsokára filmbemutatód is lesz.

ESZTER: A film Török Ferenc Senki szigete, aminek október 15-én van a bemutatója, tehát október 16-tól látható a moziban. Egy taxis lányt játszom. Nagyon szeretek forgatni, remélem megtalálnak a filmes feladatok is.

Ennél a pillanatnál Esztert találták meg társai, mert aznap éjjel Szikszai Rémuszt búcsúztatta a csapat, aki hosszabb alkotói szabadságra vonul …

Forrás: facebook